Flamann Ildikó most nem cserépedényeit, használati tárgyait mutatja be kiállításán. Meséket dolgoz fel merészen nagy felületű cserépképein- merész, mert a cserép igen könnyen törik a kemence hőjében és „használat” közben is- leheletnyit domborított technikával, jól átgondolt és jó szemmel alkalmazott színanyagokkal- mert az égetett máz nagyon csalfa dolog, sokszor megtréfálja a mestert, nem mindig azzá válik, amit a gölöncsér elvár az égetés során.

Flamann Ildikó képzett, gyakorlott fazekas, igazi”öreg róka”, semmit nem bíz a véletlenre. Olyan biztonsággal használja a színeit csak égetés során, ezer celzius fok körül kiadó és csak a kihűlés után mutató mázakat, mint a festő használja palettáján az olajfestéket. Szándékosan nem hasonlítom munkáit egyetlen ismert keramikus művészhez sem. Sajátos, leginkább csak rá jellemző megfogalmazásokban kelnek életre a magyar népmesei, Grimm mesei történetek. Kiszabadulnak gyermekkorunk emlékei a mesekönyvek sárgult, poros lapjai közül, felkúsznak a szobáink falára, nemes tartalmaikból képzőművészeti alkotásokká ötvöződve feltöltik energiával zaklatott, hajtós napjainkat.

Nem illusztrációkat láthatunk a kiállításon. Különleges és szokatlan technikával és anyagból- agyagból és mázból- készült festményeket tartogatnak a tárlók. Egyszerűen értelmezhető, de magas esztétikai értékkel bíró alkotások, barátságos mesealakokkal, ahol a Jancsi és Juliskából ismerős gonosz banya is kedves, gyermekbarát figurává nemesül. Kerüli a rajzfilmekből és animációs filmekből ismerős és ott igen gyakori sztereotípiákat. Saját és nagyon sajátos figurákkal és fizimiskákkal ábrázol.
Állatfigurái a Brémai muzsikusokban és a fél krajcárját követelő kakasa, a farkasokat lóvá tevő malaca bár ismerőseink, de mégis új barátságokat köthetünk velük a képek által. Szecesszióból merít a minden képén fontos-fő elemként megfogalmazott növényi környezet mintázásakor és bőven fűszerezi azokat a népi növényábrázolás formavilágából vett cirádákkal is. Mondhatni önálló meseíró Flamann Ildikó a kerámia képíró. Szánjon rá egy nyugodt és csendes órát!
Érdemes és érdekes.

Szombathelyi Árpád